Dr. Elemér Hantos (1880-1942)
Hantos Elemér egy magyar származású közgazdász volt, aki Közép-Európa és Páneurópa létrehozásának egyik fő támogatója volt a háborús időszak alatt. 1880 november 12-én született Budapesten. A Soproni Evangélikus Líceumban érettségizett, majd jogi és politikatudományi tanulmányokat folytatott a Budapesti Egyetemen. Miután Bécsben, Lipcsében, Párizsban, Cambridg-ben és Oxfordban is folytatott tanulmányokat, megszerezte doktori címét is a Budapesti Egyetemen.
Hantos Elemér 1910-ben politikai karrierbe kezdett és a Magyar Nemzeti Munkáspárt tagja lett. Az első Világháború alatt Hantos több könyvet is publikált az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyeiről. A pénzügyekkel kapcsolatos szakértelme segítette, hogy előléphessen a Magyar Kereskedelmi Minisztérium államtitkárává 1917-ben. A magyar kormány képviselőjeként Hantos részt vett a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia közti vámúnióról szóló tárgyalásokon.
1918-ban nevezték ki Hantost a Postatakarékpénztár elnökének, amely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után rövid ideig magyar központi bankként működött. Politikai pályafutásával párhuzamosan, 1917-ben kezdett Hantos a Budapesti Egyetemen pénzügyet tanítani. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Hantos elhagyta magyarországi politikai pályáját és Közép-Európa integrációjának elősegítésére koncentrált.
Hantos 1924-ben lett a Nemzetek Szövetségének gazdasági bizottságának szakértője, ahol Közép-Európa gazdasági problémáira koncentrált. Hantos számos könyvet publikált, valamint Közép-Európa gazdasági helyzetével foglalkozó konferenciákat rendezett, támogatva Közép-Európa integrációját a két háború közötti időszakban.
A két háború közötti időszakban a Saint-Germain-en-Laye-i és a trianoni békeszerződés által létrehozott új határok akadályozták a gazdasági kereskedelmet Közép-Európában. A helyzet orvoslása érdekében Hantos Elemér az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági térségét kívánta feléleszteni, pontosabban az utódállamok új határáig érő gazdasági térséget akart létrehozni a háború előtti politikai rend visszaállítása nélkül. Ennek a közép-európai integráció gondolatnak az előmozdítása érdekében Hantos Elemér 1925-ben Julius Meinl-lal együtt Bécsben rendezte az első Közép-Európai Gazdasági Konferenciát.
A Közép-Európai Konferenciákon belül két különböző Közép-Európa vizió szembesült egymással: Miközben Hantos Elemér és követői az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak gazdasági közeledését támogatták, a német és néhány osztrák képviselő ellenezte Németország kizárását a közép-európai gazdasági térségből. Mivel az 1920-as évek végén a német elképzelés egyre dominánsabb lett a Közép-Európai Gazdasági Konferencián, Hantos Elemér a Közép-Európai Konferencia alternatívájaként a Közép-Európai Intézetek megalapítása mellett döntött Bécsben (1929 január), Brünn-ben (1929 szeptember) és Budapesten (1930 május), valamint Genfben megalapította a Közép-Európai Kutatási Intézetet.
Hantos Elemér a Richard Coudenhove-Kalergi által létrehozott Nemzetközi Páneurópa Unió Magyar szekciójának is alapító tagja volt, emellett számos páneurópai konferencián vett részt, támogatva a páneurópai unió gazdasági programjának kidolgozását, miközben Közép-Európát a páneurópai vita központjába helyezte. Hantos Elemér véleménye szerint Közép-Európa létrejötte elengedhetetlen lépés lett volna Páneurópa megvalósítása felé. Évtizedekkel később ez az álom valóra is vált az Európai Unió formájában.